Aetas 2007 (1)

Tanulmányok

Pap József: „Két választás Magyarországon” (Az országgyûlési képviselõk társadalmi összetétele a 20. század elsõ éveiben), 5-31.

Tusor Péter: A bécsi Augustineum és Magyarország, 1816-1918 (Vázlat), 32-43.

Szabó Dániel: Katonadalok és az elsõ világháború, 44-62.

Polácska Edina: Franciaország és a karlizmus (1868-1874), 63-85.

Mûhely

Vida István Kornél: Egy ágyban Abraham Lincolnnal, avagy homoszexuális volt-e az Egyesült Államok tizenhatodik elnöke?,86-103.

Ferwagner Péter Ákos: Tocquevile és Algéria, 104-126.

Fenyõ István: Eötvös és Tocqueville, 127-134.

Elmélet és módszer

Szélpál Lívia: A történelem jövõje: bevezetés egy nem hagyományos történetírás (unconventional history) elméletbe, 135-146.

Gavriel Rosenfeld: Miért kérdés, hogy „mi lett volna ha…?” (Elmélkedések az alternatív történetírás szerepérõl) (fordította: Szélpál Lívia), 147-160.

Határainkon túl

„…a mi generációnk is egy kényszerpályára került…” (Interjú Kiss Andrással) (Az interjút készítette: Voloncs László Mihály), 161-170.

Kiss András mûveinek válogatott bibliográfiája, 171-178.

Kiss András: Kor és kórkép 1611 táján az erdélyi fejedelmi hatalomról, 179-186.

Figyelõ

Egy liberális nacionalista gondolkodó. Beksics Gusztáv politikai publicisztikája (Beksics Gusztáv. Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Müller Rolf. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005.) – Miru György, 187-189.

Templomok és patrónusok (Mezõ András: Patrocíniumok a középkori Magyarországon. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2003.) – Révész Éva, 190-191.

Az angol reformációtól Oliver Cromwellig (Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Európa, Budapest, 2000; Szántó György Tibor: Oliver Cromwell. Maecenas, Budapest, 2005.) – Streitman Krisztina – Velich Andrea, 192-196.

Hangadó birodalomfél vagy néma tartomány? (Somogyi Éva: Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. A múlt ösvényein. L’Harmattan, Budapest, 2006.) – Gángó Gábor, 197-200.

Aetas 2007 (2)

Tanulmányok

Lénárt András: „Történetgyûjtés” – Oral history archívum Magyarországon, 5-30.

Ispán Ágota Lídia: Arisztokrata családok életmódja, életstratégiája 1945 után, 31- 52.

Tóth Eszter Zsófia: „Mindenki… úgy ment oda, hogy ez világcsúcs” (Munkásnõ országgyûlési képviselõk megélhetéstörténetei a szocialista idõszakról), 53-73.

Szokol Réka: „És ha rikoltanék, ki hallaná meg?” (Petrás Mária életútja Diószéntõl Budapestig), 74-88.

Bakó Boglárka: „…megbántam, és az Úristen azt tudja, és megbocsátja nekem…” (S. története egy dél-erdélyi falu új vallási mozgalmáról), 89-106.

Mûhely

Lázár Klára: A román közelmúlt és az oral histroy (Oral histors a román történeti kutatásokban), 123-129.

Pihurik Judit: Második világháborús naplók és emlékiratok mint történeti források, 130-146.

Vita

A. Ross Johnson: A Szabad Európa Rádió szerepe az 1956-os magyar forradalomban (fordította: Galántai Rita), 147-173.

Elmélet és módszer

Cora Zoltán: Összehasonlító módszer a mai európai történettudományban (Nemzetközi konferencia a CEU szervezésében), 174-179.

Határainkon túl

„…egy másik társadalmat kívülállóként csak akkor lehet megérteni, ha elõször teljesen együtt élünk azzal” (Beszélgetés Ieda OSamu japán Kelet-Európa kutatóval) (Az interjút készítette: Kövér György), 180-188.

Ieda Osamu válogatott bibliográfiája, 189-190.

Ieda Osamu: A szövetkezeti gazdálkodás és a vidéki társadalom átalakulásának folyamata Magyarországon (A kettõs vezetésû integráció a mezõgazdasági termelésben) (Fordította: Halmi Tamás), 191-214.

Figyelõ

Francia filozófusok Németorszában (Michel Espagne: En deçá du Rhin. L’Allemagne des philosophes français au XIXe sie`cle. Paris, Cerf, 2004) – Balázs Péter, 215-216.

Forradalom és republikanizmus az amerikai eszmetörténetben (Lévai Csaba: A republikanizmus-vita. Vita az amerikai forradalom eszmetörténeti hátterérõl. A múlt ösvényein sorozat. L’Harmattan, Budapest, 2003) – Vajda Zoltán, 217-223.

Személyes történelem (Molnár Adrienne-Kõrösi Zsuzsanna-Keller Márkus: A forradalom emlékezete. Személyes történelem. [Az Oral History Archívum interjúi alapján] 1956-os intézet, Budapest, 2006) – Bögre Zsuzsanna, 224-226.

Másoknak magunkról – az 1956-os forradalom németül (György Dalos: 1956. Der Aufstand in Ungarn. C. H. Beck, München, 2006) – Keller Márkus, 227-230.

Aetas 2007 (3)

Tanulmányok

Werner Hechberger: Nemesség és hatalom (A német történettudomány vitái a középkori nemesi hatalom alapjairól) (ford: Cziráki Zsuzsa), 5.

H. Tóth Imre: Új adalékok Metódnak és tanítványainak pannóniai tevékenységéhez, 24.

Varga Gábor: Heinricus III. rex pacificus (Az Árpádok és a Német-Római Birodalom uralkodóinak kapcsolatáról), 35.

Fedeles Tamás: Vallásos áhitat, közösségtudat, reprezentáció (A késõ középkori körmenetek fõbb jellemzõi), 59.

Kubinyi András: Hunyadi Mátyás, a személyiség és a király, 83.

Marcela Domenová: A polgári háztartások felszereltsége és tulajdona Eperjesen a középkor végén (ford: Vida Beáta), 101.

Mûhely

Jacek Maciejewski: A középkori lengyel püspöki kar mint társadalmi csoporta középkor végén (ford: Biernacki Karol), 135.

Vita

Halmágyi Miklós: A magyarok nyilaitól… (Egy kósza idézet nyomában), 142.

Múltidézõ

Stanislaw Sroka: A lõcsei rotulus 1332-bõl (ford: Biernacki Karol), 148.

Határainkon túl

„… az együttmûködésre sok lehetõség lenne…” (Beszélgetés Richard Marsina pozsonyi történésszel) (A beszélgetést készítette: Koszta László és Vida Beáta), 165.

Richard Marsina mûveinek bibliográfiája 2005-ig, 173.

Figyelõ

Régiek az elõdökrõl (Szabados György: A magyar történelem kezdeteirõl., Balassi Kiadó, 2006.) – Makk Ferenc, 195.

Jövõbe mutató koncepciók múltunkról (Kijevtõl Kalocsáig. Emlékkönyv Boba Imre tiszteletére. Ed. István Pterovics. METEM., 2005.) – Vajda Tamás, 200.

Évszázadok Baranya megyei jogesetei (A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. Ed. Tamás Kõfalvi. 2006.) – Papp Róbert, 209.

„Igen hatalmas úr, jól ismeri az államügyeket” (Emlékkötet Szatmári György tiszteletére. Szerk. Fedeles Tamás, 2007.) – Somogyi Andrea, 213.

„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…” (Kolozsvári ispotály-számadások I. A szentlélek számadáskönyvei 1601-1650. A számadások szövegét közzéteszi Márton Tünde és Mihályi Ágnes; a bevezetõt írta Rüsz-Fogarasi Enikõ, 2006.) – Szende Katalin, 217.

Aetas 2007 (4)

Tanulmányok

Csikány Tamás: Hadászati vezetés a gödöllõi hadjáratban, 5.

Resperger István: A gépesített hadviselés elmélete és megvalósítása, a Blitzkrieg, 33.

Kaiser Ferenc: A blokád elmélete és gyakorlata a tengeri hadviselésben, 49.

Horváth Csaba: A Magyar Királyi Honvédség a Románia és Jugoszlávia elleni tervek tükrében, 69.

Nagy Miklós Mihály: Akciórádiusz és magyar tár, 97.

Janek István: Magyar-szlovák kapcsolatok 1939-1941 között a két állam diplomáciai irataiban, 116.

Mûhely

Hoffmann Zsuzsanna: A hatalom megnyilvánulási formái és szimbolikája az ókori Rómában, 143.

Szabados György: A 12. századi magyar hadtörténet forrásproblémáiból, 153.

Elmélet és módszer

Igaz Levente: Kísérleti régészet Magyarországon és külföldön: néhány példa különbözõ történeti korszakok kísérleti régészeti úton történõ „életre keltésére” (Megjegyzések az Árpád-kor harcászatának a kísérleti régészet módszereivel történõ rekonstrukciós kérdéseihez), 161.

Határainkon túl

„…kérdéseket kell feltennünk a múltnak” (Beszélgetés Uffe Ostergard dán történésszel) Az interjút készítette: Raáb Renáta, 170.

Uffe Ostergard mûveinek válogatott bibliográiája, 179.

Figyelõ

Mennyire volt „neo” és „abszolút” az 1849 utáni neoabszolutizmus? (Georg Christoph Berger Waldenegg: Mit vereinten Kräften! Zum Verhältnis von Herrschaftspraxis und Systemkonsolidierung im Neoabsolutismus am Beispiel der Nationalanleihe von 1854. 2002) – Deák Ágnes, 184.

Magyarország mezõgazdasága a dualizmus utolsó éveiben (Nagy Mariann: A magyar mezõgazdaság regionális szerkezete a 20. százaf elején. 2003.) – Pap József, 189.

Önérdekbõl szervezõdõ polgárok? (Az egyesületek hagyományosabb társadalomtörténete) (Tóth Árpád: Önszervezõ polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. 2005.) – Papp Gábor, 194.

Régiók egykor és most (Gulyás László: Két régió – Felvidék és Vajdaság – sorsa az Osztrák-Magyar Monarchiától napjainkig, 2005.) – Nagy Botond, 200.

A mártír miniszterelnök reformkori elõélete (Molnár András: Viam meam persequor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig, 2007.) – Antos Balázs, 203.

Milyen az idõ? (Jean Leduc: A történészek és az idõ. Elméletek, kérdések, írásmódok. 2006.), Kisantal Tamás, 209.