Barry Kemp: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. Corvina Kiadó 2007., 126 p. (1600 Ft)
A Corvina Tudástár egyik kiadványaként jelent meg az egyiptomi Halottak Könyvéhez szóló Bevezetés. Az alcím tökéletesen megállja a helyét, mert valójában nem a teljes Halottak Könyvét tartja az olvasó kezében, hanem csak egy rövid, de annál átfogóbb ismertetőt az egyiptomiak hitvilágáról.
A munka rövidsége miatt nem lehetünk meglepve, hiszen a Corvina Tudástár ismeretterjesztő sorozatának egyik tagja, melyen belül többségében rövid történelmi összefoglalók jelentek már meg, így például A tatárjárás, A mohácsi csata, Kína rövid története, vagy Az európai integráció. De a történelmi jellegű munkák mellett más is helyet kapott a sorozatban: a Magyar hírlaptörténet 1848-1918, és A biológia története vagy a Közvélemény-kutatás című munka.
Az egyiptomi Halottak Könyvéhez készült bevezetés szerzője Barry Kemp a cambridge-i egyetem archeológusa és egyiptológusa. A témában külföldön már több könyve is megjelent, Magyarországon ezek közül talán az egyik legismertebb a 100 hieroglifa: A világ egyiptomi szemmel című. A Halottak Könyvével kapcsolatos - 2004-ben új lendületet nyert - kutatás 1994-ben indult meg a bonni és a kölni egyetem közös munkájaként. A legfontosabb célok között a szövegek fordítása szerepelt, de emellett fontos szerepet kapott a Halottak Könyvével foglalkozó tanulmányok összegyűjtése és bibliográfia készítése, valamint az iratok pontos datálása is.
Az egyiptomiak könyve egy olyan "könyv" volt, amely felkészítette az embereket a túlvilági életre. Mondásokat, varázsszövegeket tartalmazott, és ezek megtanulásával az ember olyan képességre tehetett szert, mellyel el tudott igazodni a másvilágban. A "könyv" szót azért kell/kellene idézőjelbe tenni, mert tartalmát valójában nem könyvbe, hanem papirusztekercsre írták. Azonban nem csak egy tekercs létezett a munkából, becslések szerint néhány ezer példány is készülhetett. A leghosszabb tekercse 41 méter hosszú, és ma ezt a londoni British Museumban őrzik. De volt olyan példánya is, amit bőrre írtak vagy éppen vászonra, vagy véstek szövegeket koporsók és sírkamrák falára is, vagy éppen amulettekre, szobrokra. Első teljes fordítása 1842-ben jelent meg németül Carl Richard Lepsius tollából. Érdekes, hogy a forrás eredeti címe: A nappali előjövetel, mégis ma már a köztudatban a Halottak Könyve él. Valójában mindkettő cím a halál utáni életre utal, de az eredeti egyiptomi pozitívabb kicsengésű. Az európai cím viszont sokkal misztikusabb.
A papirusztekercseken olvasható szövegek óegyiptomi nyelven születtek, hieroglifákkal és félig folyó írással írták. A mondások nem voltak titkosak, azonban olvasását meg kellett tanulni, és bizonyos szakszavakat is ismerni kellett hozzá. A varázsszövegek hiteles példányait a templomi könyvtárakban őrizték, de nem szigorúan, mert bármikor ki lehetett kölcsönözni ezeket, sőt akár másolatot is lehetette ezekről készíteni. A legtöbb példány férfiaknak szólt, de azért nőknek is készült néhány.
Barry Kemp 10 fejezetből álló munkája az időszámításunk előtti időkbe, az egyiptomi emberek gondolataiba és a Halottak Könyvének tartalmába, szerkezetébe vezeti vissza az olvasót. A fejezetek - kivéve a hetediket - egy-egy mondással kezdődnek, mely után megismerhetjük ezen varázsszövegek valódi jelentését, értelmezését. Valamint a mű első felében kiderül az is, hogy a Túlvilággal foglalkozó Halottak Könyvének tartalma valamikor az Újbirodalom kezdete, vagyis Kr.e. 1550 körül kezdett kialakulni és többségében a koporsók falára vésett szövegeket tartalmazta. Terjedelme és a szövegek sorrendje Kr.e. 600 körülre rögzült, mikor már 192 szöveg megvolt. Ezen szövegeknek forrása nem ismert, de az írás helyére és idejére sincsenek adatok.
Az egyiptomiaknál a Túlvilág a szellemi létezés állapota volt, ahol a halott egyesülhetett az istenekkel, vagy még akár istenné is válhatott. De "két" túlvilág is létezett képzeletükben, ugyanis a halottnak két lehetősége adódott. Az egyik, hogy az evilágon marad sírja körül vagy a másik, hogy átmegy az elképzelt a világba, a Túlvilágba, amely egy veszedelmes, kiismerhetetlen hely, de természetföldrajzilag hasonlított a földi világra. Ott is voltak hegyek, folyók, barlangok, dombok, sőt rétek és kapuk is, és folytonos utazással telt ott a szellem "élete". Ez a körülkerített helyet Ozirisz királyságának nevezték, melyen a Napisten minden éjjel keresztülutazott. Ha a halott ebbe a tapasztalaton túli világba ment, akkor Ozirisz előtt kellett számot adnia földi világi életéről. Ha megfelelően élt, akkor akár az örök életet is elnyerhette. De hogy eljuthasson Oziriszhez, ahhoz kapukon kellett átjutni. Ha a halott a sír melletti létezést választotta, akkor az élők gyakran leveleket írtak hozzá, hogy tartsák vele a kapcsolatot.
A tapasztalaton túli világ - legyen az a sír körül az evilágon vagy a túlvilágon - gazdag volt természetfölötti erőkben, nemcsak istenek éltek itt, hanem démonok is. Az istenekben ritkán, a démonokban viszont egyáltalán nem lehetett megbízni, vagyis az ember sehol sem lehetett biztonságban. Emiatt a varázsszövegeket végig a félelem hatja át, és pont a félelem miatt alakulhattak ki ezek a szövegek, mert ezáltal az egyiptomiak úgy érezték, hogy megismerhetik az ártó erőket és egyben meg is védelmezhetik magukat tőlük.
A démonok és az istenek mellett a legnagyobb akadály a földi tettek vizsgálata, amikor Ozirisz ítélőszéke elé kellett állni. Az embereknek határozott elképzelésük volt arról, hogy hogyan érhetik el a túlvilági nyugalmat vagy békétlenséget, vagyis milyen a helyes és helytelen viselkedés. A jó ember nem bánt másokat, segít másokon, áldozik isteneiknek, becsületes, kedves, jámbor, méltóságteljes. A rossz ember olyan vádat követett el, mely bírói tárgyaláshoz vezetett, így például házasságtörést, nemi erőszakot, templomi gabona eltulajdonítását, fáraó nevének szájra vételét. Papok is lehettek rosszak, ha megtisztulás nélkül vettek fel szolgálatot. Ezeket a bűnöket két úton lehetett megbánni: áldozat bemutatásával, vagy Ozirisz előtt a bűnök letagadásával. Hogy a jó és rossz emberek között volt-e valójában a tapasztalaton túli világban különbség, azt nem lehet tudni, de a mondások mindenkinek egyenlőséget ígértek.
Az egyiptomiakat foglalkoztatta az is, hogy vajon milyen formában jelennek majd meg halottként a túlvilági ítélőszék előtt. Irtóztak a - mészáros műveként titulált - test bomlásától, éppen ezért ragaszkodtak annyira a mumifikáláshoz. Még ha a mumifikálás során össze is ment a test, akkor is megőrizte emberi alakját és ez fontos volt. De a csak lakosság 10%-a engedhette ezt meg magának, a többiek ruhába csavarták be halottjukat és gyorsan eltemették őket.
A halott búcsúztatása nyilvános szertartás volt, és a halott kultuszát mind a sírnál, mind otthon őrizték. Tárgyakat gyűjtöttek össze, amiket a holttestre vagy a sírkamrába a test köré helyeztek. A sírkamránként eltérő tárgyakat a halott személyes tárgyaiból válogatták, és használati tárgyként működtek a túlvilági életben. Kezdetben ezek berendezési tárgyak voltak, így például ágy, tükör, hangszer, agyagkorsó, majd később megjelentek az amulettek és a varázserővel bíró egyéb tárgyak is.
Egyiptomban a Halottak Könyvén kívül más könyvek is léteztek, amelyek a Túlvilágot festették le: így az Amduat ("ami a Túlvilágon van"), a Kapuk Könyve, a Barlangok Könyve és a Föld könyve. Ezekben az ellenségekre helyezték a hangsúlyt, akik megcsalhatják az embereket. A könyveken kívül sírkamrák falára feljegyzett dalok is megörökítették ezt az elképzelt szellemvilágot.
Ha az egyiptomi varázsszövegekhez hasonlókat keresnénk nálunk is, akkor talán a ráolvasások, védekezések, bajelhárítások között kellene kutatnunk, ugyanis ezek a szövegek is veszedelmek elhárítása céljából születtek. Ugyanúgy, ahogy Egyiptomban is ez a szörnyűség nemcsak a Túlvilágon bántott minket, hanem az evilágon - nálunk sokkal inkább ez utóbbi érvényesül - is, ugyanis ezekben a mondásokban a veszély lehetett betegség, félelem, visszatérő halott lelke, természeti erő, démon vagy Isten büntetése. A mondások lehettek egyéni vagy éppen közösségi vallomások is. Többségében családi körben terjedtek szájról-szájra és kevés volt - az egyiptomi varázsszövegekkel ellentétben - az, amit írott formában le is jegyzetek.
A munka teljes egészében megfelel a szórakoztató ismeretterjesztő szövegek műfajának, mert érthető, logikus felépítésű, amit egy kronológiai összefoglalással meg is told a szerző, valamint kellő magyarázattal szolgálja az érthetőséget, és bőséges jegyzetapparátusa és internetes hivatkozásai még kedvet is adhatnak az egyiptomi történelem iránt rajongóknak.
A könyv ajánlható az ókori civilizációk iránt érdeklődőknek, a misztikus dolgok iránt rajongóknak, a Túlvilágon töprengőknek, valamint a néprajzkutatóknak is.
Matus Zsanett
Letölthető PDF formátumban: Az egyiptomi Halottak Könyve.pdf