Gál István: Magyarország és az angolszász világ. Szerk. Gál Ágnes - Gál Julianna - Frank Tibor, Argumentum Kiadó-OSZK, 2005.

Az Argumentum Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár közös gondozásában megjelent Magyarország és az angolszász világ címû könyv az anglista Gál Istvánnak állít emléket. A kötet összeállításában Gál Ágnes és Gál Julianna mellett Frank Tibor is részt vett. Elõszavukban Gál István munkásságát méltatják. Nem csupán a magyar-angol mûvelõdési kapcsolatok többszáz éves történetét gyûjtötte össze – bár ez sem kis teljesítmény – de a tanulmányokat olvasva és életpályáját figyelembe véve sokkal összetettebb személyiséget tisztelhetünk személyében.

Anglista és irodalomtörténész, ugyanakkor fordító, publicista és szerkesztõ is. Szerkesztõje az Apolló címû, a humanizmus és a közép-európai szellemi együttmûködés jegyében indított, folyóirat mellett, a Kelet-Európa Intézet Magyarország és a nagyvilág címû sorozatának és a Magyar-Német Társaság Donaueuropa és Ungarn címû lapoknak. Nem utolsó sorban pedig a Magyar Nemzet hasábjain jelentek meg cikkei Magyarország és a szomszédos népek viszonyán túl elsõsorban a magyar-angol politikai és kulturális kapcsolatok témában. Tanára, Yolland Arthur, a hazai anglisztika megteremtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett csakúgy, mint a budapesti Pázmány Egyetem angol tanszékének formálásában, ahol is Gál István magyar-angol-német-mûvészettörténet szakos tanulmányait folytatta. Ekkor dolgozott elõször egy angol-magyar bibliográfia összeállításán.

1943-ban a Külügyminisztérium állományába tartozó külügyi elõadói állásban helyezkedett el a Sajtó- és Kulturális osztályon. Mindkét állásában Magyarország jobb külföldi megismertetését és elismertségét segítõ idegen nyelvû kiadványok elõkészítésével foglalkozott. (Hungarian Quarterly, Danubian Review, Rassegna d’Ungheria, Nouvelle revue de Hongrie)

Gál István igazi életmûvét azonban nem a munkahelyein kell keresni, hanem nehezen hozzáférhetõ újságok, szakfolyóiratok lapjain kutathatók fel, éppen ezért nagy jelentõségû ez a majd ezer oldalas tanulmánykötet. Összegyûjtve õket láthatóvá válik, hogy milyen sokrétû és színes kapcsolat alakult ki Magyarország és az angolszász világ között az évszázadok folyamán.

A könyv elsõ háromszáz oldalán Gál István 1939-48 közötti idõszakban megjelent tanulmányit, cikkeit gyûjtötték egybe a szerkesztõk. Ezekben megmutatkozik a szerzõ személyes elhivatottsága, rokonszenve, a számára az angolszász világ által képviselt demokrácia, parlamentarizmus és szabadság irányába. Már maga a rész címe is árulkodó: Egy angolbarát magyar külpolitika esélyei. És pedig minderrõl a hazánkban egymást váltó totalitárius rendszerek idõszakában ír. Míg sokakat elrettentett, õt éppen azok megjelenése – az Anschluss élménye - motiválta, mozdította el az anyaggyûjtéstõl a publikálás irányába. A Magyar Nemzetben késõbb még a Völkischer Beobachterrel is vitába szállt. {131. old.} Bécsben egyébként éppen ösztöndíjjal folytatott kutatásokat, angolszász-magyar-szláv összeköttetések és a Duna-konföderációs tervek témáiban a német bevonuláskor.

„Egy angolbarát magyar külpolitika esélyei”-nek latolgatása mellett, részt vett a „Magyarország helye Európában” címû vitában is, amelyben többen a magyarság és a szomszédos népek kiegyezésének és együttmûködésének kényes kérdését feszegették, egy nem éppen a békés egymás mellett élés irányába mutató idõszakban. Amikor Gál István a Magyarország, Anglia és Amerika (különös tekintettel a szláv világra) {137. old.} kiadásának körülményeire emlékezik többször is a szomszédos országokban élõ barátaira hivatkozik. {131. old.}

Frank Tibor elõszavában Gál István igazi hõsének Kossuth Lajost tekinti. Szakdolgozatát is „Kossuth politikai mûveltségének angol gyökerei” címmel írta. Munkásságában valóban sokat foglalkozott Kossuthtal és az õ nevével fémjelzett dunai államszövetség lehetõségeivel. (Kossuth, Amerika és a dunai állameszme {110. old.}; Az amerikai Kossuth-kultusz {245. old.}; W. S. Landor, Kossuth és a szabadságharc angol költõje {436. old.}; Dickens vezércikke Kossuthról 1851 novemberében {472. old.}; Az angol Kossuth- és Széchenyi-kép változása {493. old.}).

Gál István cikkeiben a háború után is az angol orientáció dominál, a totalitarizmussal szemben a szabadság eszménye jelentkezik, de ekkor már szovjetellenes tartalommal. Hamarosan nem is jelenhettek meg cikkei, mûvei. Bibliográfiája hûen bemutatja, hogy az 1948-as évektõl több mint egy évtizeden keresztül szinte alig kapott lehetõséget a magyar sajtóban. De ez egyáltalán nem kárhoztatta semmittevésre.

Már 1946-tól a British Council illetve a Brit Nagykövetség munkatársa lett. Bár a hivatalos szellemi élettõl távol került, mégis a neve megkerülhetetlen a korszakban egyre inkább gyarapodó kétoldalú kulturális kapcsolatok vizsgálatában. Mint a British Council könyvtárosa és a nagykövetség tanácsadója minden erejébõl a brit-magyar kulturális kapcsolatok szervezésén, elõsegítésén és fejlesztésén fáradozott (Magyar-brit kultúrkapcsolatok {279. old.}) egészen 1972-es nyugdíjazásáig.

Életmûve tehát széles körben számíthat nagy érdeklõdésre. A történelem mellett az irodalom és elsõsorban az angolszász kultúra elmélyülni vágyóknak, nem is beszélve a fenti tanulmányokat folytatókról.

A könyv tehát egy gyûjteményes kötet, Gál István 1939-1982 között megjelent cikkeirõl. Terjedelmi okok miatt természetesen hiányos, de a kötet végi bibliográfia mindrõl számot ad. Teljes egészében közlik Magyarország, Anglia és Amerika (különös tekintettel a szláv világra) címû kötetét, ami elõtt olvasható a könyv kiadási körülményeinek érdekfeszítõ története. Utána a magyar-brit kultúrkapcsolatok második világháborút követõ történetét ismerhetjük meg. A II. kötet Magyarország Angolszász tükörben, a III. Anglia és Amerika magyar tolmácsai, míg a IV. Kapcsolatok címet viseli.

Hiányzik Gál István egyik legfontosabb mûve és egyben disszertációja, a Babits és az angol irodalom, de a mû végén szereplõ névmutató tartalmazza a disszertációban szereplõ hivatkozásokat, amelyek visszautalnak a Bibliográfia adott tételeire. Itt megtalálható Gál önálló kötetben megjelent mûveinek, tanulmányainak, cikkeinek, interjúinak, fordításainak és elõadásainak jegyzéke.

A tanulmányok részletesebb elemzésére nem törekedtem. Gál István munkássága oly szerteágazó, hogy tucatnyi kiragadásával sem tudnám érdemben összefoglalni vagy bemutatni. Ezért inkább az érdeklõdés felkeltése végett csak néhány címét közlöm.

(Anglia, a haldokló oligarchia, Mit olvas Amerika?, Virginia Woolf, Amerikai elnökök magyar szemmel, Széchenyi as Seen by his Foreign Friends, Wesselényi Miklós angliai levelei, Paget János angol asszimiláns, Setan-Watson Erdély-képe, Szláv-Európa angol szócsöve Közép-európai folyóirat Amerikában, A magyar kérdés az angol közvéleményben, Amerikai tanszéket a budapesti tudományegyetemre, Angol tankönyveink hiányosságai, Erzsébet-kori angolok magyar lóvásárlásai, Sir Philip Sidney kalauza a korabeli magyar történelemhez, David Hume magyar vonatkozásai, Shelley tudomása a magyarságról, Keats magyar vonatkozású drámája, Robert Browning verse a Tokajiról, John Stuart Mill magyar kapcsolatai, Yeats magyar balladája, Radnóti Miklós ismeretlen és elfelejtett mûfordításai, Comenius panaszirata II. Károly angol királyhoz)

Szabó-Bakos György

Letölthetõ PDF formátumban: Magyarország és az angolszász világ.pdf