Lakatos Bálint — Paksa Rudolf (szerk.) Történeti emlékkönyvek repertóriuma, 1884–2004 Történeti adattárak és bibliográfiák 1. ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék, Eötvös Collegium, Budapest 2006., 690 p.

Az Eötvös József Collegium Történész Mûhely hallgatóinak — és, ahogy a szerkesztõk rendkívül tisztelettudó és szerény elõszavából kiderül, oktatóinak — reprezentatív kiadványa a magyar történettudomány régi hiányát pótolja. Ahogy még annak idején Tringli István egyik szemináriumán elhangzott, a tudósok tiszteletére ünnepi alkalomból megjelent emlékkönyvek a tudományos jellegû tanulmányok biztos temetõjének számítottak — mindezidáig. Az elszórtan föllelhetõ, igaz, az Országos Széchényi Könyvtárban már külön szekciót kiérdemlõ emlékkönyvekre a legritkábban hivatkozik a történésztársadalom, azokban korszakos jelentõségû publikációk, talán éppen a kötetek elfeledett volta miatt, nem voltak találhatóak. Bár a kíváncsi kutatók véletlenszerûen — „hólabda-módszerrel” — már eddig is bukkanhattak bennük érdeklõdésre számot tartó írásokra, azok az elfogadott történettudományi kánonba csak a legritkább esetben kerültek be, ha mégis, akkor csak szerzõjük befutott és jó nevû történészkorában. Ugyanakkor az egyes tanulmányok, vélhetõen, nem csupán a publikációs lista bõvítését célozták, tehát azok semmilyen értelemben sem tekinthetõek másodvonalbelieknek, ennek megfelelõen a történettudománynak számolnia kell (-ett volna) velük.

Erre az ellentmondásra érzett rá a lelkes alkotógárda. A Bak Borbála és Molnár Antal szakmai támogatásával készült kötet valódi csapatmunka eredménye, a „lelkes és odaadó” jelzõ, amellyel tanáraik munkájának mondanak köszönetet, pedig méltán illetheti meg a közel 850 kötetet a szabad idejükben feldolgozó csapatot. Az elõszóban rövid mûfajtörténeti áttekintés is található, amelybõl kitûnik, hogy az emlékkönyvek kiadása elsõsorban a 20. század utolsó évtizedétõl indult meg dömping-szerûen, s korábban is jellemzõen az 1950-es évek elõtt jelentek meg ilyen kötetek. A hetvenes évektõl a rendszerváltásig, talán éppen a korábbi két évtizednyi silencium után, az újból teret nyerõ mûfaj kötetei lettek azok, amelyeknek a tudományos köztudatbeli recepciója leginkább megvalósult. A rendszerváltást követõ szabadabb légkörben a kötetek tömegessé válásával azonban éppenséggel áttekinthetetlenné váltak az azokban megjelenõ tanulmányok.

A kötet legelején található maguknak az emlékköteteknek a tételes bibliográfiai felsorolása (12–42. o.). A tulajdonképpeni repertórium 11837 item-et, vagyis esetünkben tanulmányt tartalmaz. Az egyes sorszámozott tanulmányok a könnyebb áttekinthetõség végett tematikusan lettek csoportosítva, az elsõ két csoportot a megemlékezettek bibliográfiájára (1–662.) és életrajzára vonatkozó (663–1143.) cikkek jelentik. A történeti érdeklõdésre számot tartó tanulmányokat a Századok 1987-es repertóriumának alapján csoportosították a szerkesztõk: elõbb a historiográfiai és segédtudományi vonatkozású cikkek (1144–1856.), majd a társtudományok körébe tartozó írások következnek (1857–7455.). Ezt követi Magyarország története, azon belül is az összefoglaló munkák (7456–8033.), magyar õstörténet (8034–8075.), középkor (8076–8669.), kora újkor (8670–9401.), újkor (9402–10165.), és legújabb kor (10166–10880.), valamint az egyes európai országok és régiók története (10881–11734.) valamint az Európán kívüli világ története (11735–11837.). Az adatbázist követi az egyes emlékkönyvekben található tanulmányok sorszáma, ezzel elõsegítve az oda-vissza történõ keresést, böngészést. A többfajta, szerzõi név-, a címekben szereplõ személyek, címekben szerepelõ földrajzi nevek, és a címekben szerepelõ tárgyszavak mutatójának segítségével tematikus keresésre is alkalom nyílik.

A recenzens számára nem elég világos módon a szorosan vett történettudományi emlékköteteken kívül nem történészek számára írt emlékköteteket és azok rokon- és társtudományi szakcikkeit is fölvették. Nem egészen világos, ugyanis, amíg elõbbieknél a kizárólagosságra törekedtek, addig utóbbiak esetében ez nem volt cél. Nem elítélendõ ez, hiszen újabb — elfeledett — írások kerülnek be a történészi kánonba. Ez azonban felhívja arra is a figyelmet, hogy a számba vetteken kívül további olyan emlékkötetek is létezhetnek, amely ezúttal is kívül maradtak az érdeklõdés kereszttüzébõl. Ugyancsak nem törekedtek a teljességre abban a tekintetben sem, hogy csak az MTA Irodalomtudományi Intézetének Könyvtárát, az Országos Széchényi Könyvtárat és a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárat használták, az ezekben megtalálható kötetek kerültek feldolgozásra. Igaz, minden hazai könyvtár felkeresése és minden eldugott és elfeledett emlékkötet számba vétele biztosan meghaladta volna a szerzõk munkabírását, annál is inkább, mert õk maguk is említik az elõszóban, hogy határidõre dolgoztak. S végül egyetlen formai kritika: egy gyakran forgatott kiadványnál hasznosabb lett volna a papírfedél helyett keményborítós megjelenést választani, amelyre feltehetõen a szûkös anyagiak miatt nem kerülhetett sor.

A kötet további hiányosságaival, amely talán a szerkesztõk rutintalanságának tudható be, a szerkesztõk is tisztában vannak. Maguk hívják föl a figyelmet ezekre és egyben felvázolják a továbblépés irányát is. Ezek közül mindenképpen meg kell említeni az online közzététel lehetõségét, amely egyben a kiegészítéseknek és javításoknak is teret engedhet — és vélhetõen fog is. Rendkívül szimpatikus a szerkesztõk hozzáállása, amennyiben a kötet alapjául szolgáló adatbázist addig is az érdeklõdõk rendelkezésére bocsátják. Ez az adatbázis annyival tartalmaz többet a kiadványnál, hogy azokban a fölvett idegen nyelvû tanulmányok, amelyeket a mutatók készítéséhez magyarra fordítottak, az eredeti és magyar verzióban is kereshetõ formában szerepelnek. Pálffy Géza említette a szerkesztõknek, hogy a bõvítés másik iránya az újólag megjelenõ kötetek folyamatos feldolgozásával a határon túl megjelenõ hasonló kötetek magyar történeti vonatkozású tanulmányainak inkorporálása. Érdemes lenne ugyanakkor elgondolkozni egy hasonlóan feledésre ítélt kiadványsorozat, a megyei múzeumi kiadványok — és egyéb megyei, városi történészi mûhelyek — tanulmányainak adatbázisszerû összegyûjtésérõl és publikálásáról.

Összességében csak dicséret illeti meg a szerkesztõket, kiadványuk méltán foglalhatja el helyét valamennyi tudományos gyûjtemény polcán. A megelõlegezhetõ nagy érdeklõdésre való tekintettel a második kiadás talán kemény fedéllel jelenik majd meg.

Karlinszky Balázs

Letölthetõ PDF formátumban: Történeti emlékkönyvek repertóriuma, 1884–2004.pdf