Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). A Szabolcs-szatmár-beregi Szemle Füzetei 3., 2006.
A Bereg megyei középkori hivatali írásbeliség fontos dokumentumainak kivonatait adja közre a rendkívüli gondossággal és alapossággal összeállított kötet; Neumann Tibor nemrég megjelent munkája azoknak a forráskiadványoknak a sorába illeszkedik, amelyek egy-egy vármegye középkori hatósága által kibocsátott oklevelek kivonatainak tudományos igényű kiadására vállalkoztak. Tolna, Szabolcs, Győr és Ugocsa megyék hasonló, a megyei törvényszékek működése során keletkezett okleveleinek közelmúltbeli kiadása után most újabb fontos oklevéltár látott napvilágot. Az okmánytár más szempontból sem előzmények nélkül való, hiszen összeállítója korábban már közölt e források közül Jagelló-kori okleveleket.
Az oklevéltár két fő részből áll: az oklevélkivonatok alkotják az első rész gerincét, míg a kötet másik felét a különleges hely-, név- és tárgymutató teszi ki. Az előszó részletesen ismerteti a kötet összeállításának szempontjait, a közölt oklevelek eredetét és hasznos támpontokat kapunk a kötet használatához is. A szerző a forráskiadvánnyal egy jövőben elkészítendő megyei monográfia megírásához kíván alapot nyújtani; bátran kijelenthetjük, a kívánatos mű a most kiadott oklevéltár nélkül nem készülhet el.
A 268 oklevélkivonat a megye hatósága, vagyis az (al)ispánok és a szolgabírák által kibocsátott oklevelek regesztáiból, illetve a megyéhez küldött uralkodói vagy nádori, országbírói (nagybírói) parancslevelekből, megkeresésekből áll össze. Az oklevéltár a törvényszéki oklevelek mellett a beregi ispánok és alispánok okleveleit is közli, azonban csak abban az esetben, ha abban Bereg megyei vonatkozás található. A regesztákat magyar nyelven olvashatjuk a kötetben, azonban az érdekesebb vagy nehezen érthető szövegrészek esetében a latin szöveg is szerepel.
A részletes kivonatok között a legtöbb a helyi bíráskodást dokumentáló oklevél, azonban találhatunk olyan okleveleket is, amelyek a megyének az országos politikához való kapcsolódását adatolják. A középkori magyar királyságbeli „megyei hatóság” intézménye a megyében a törvényszék funkcióját töltötte be, az (al)ispánnal az élén a bíráskodás és az igazságszolgáltatás volt a feladata. Az itt lefolytatott perek során keletkezett oklevelek értékes forrásai a középkori megyei írásbeliségnek, a jog- és intézménytörténetnek, a genealógiának éppúgy, mint a Bereg megyét érintő helytörténeti kutatásoknak. A közölt oklevélkivonatok adatai Bereg megyén kívül a körülötte elterülő megyékre is vonatkoznak, így a kötetet azok a kutatók is haszonnal vehetik kézbe, akik más Felső-Tisza-vidéki területekkel kapcsolatban végeznek kutatásokat. Az oklevelek közül több érdekes adalékként egészíti ki a szintén a közelmúltban megjelent Szabolcs megye hatóságának okleveleit közlő oklevéltárakat (Piti Ferenc: Szabolcs megye hatóságának oklevelei I. (1284-1386), Szeged-Nyíregyháza, 2004, illetve C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei II. (1387-1526), Budapest-Nyíregyháza, 2003); de a két megye között elterülő Ugocsa megye okleveles anyagát közreadó kötet sem hagyható figyelmen kívül (C. Tóth Norbert: Ugocsa megye hatóságának oklevelei (1290-1526), Budapest, 2006), jóllehet a Bereg megyei adatok inkább a megye délnyugati részére vonatkoznak. Ha – remélhetőleg hamarosan – a régió más megyéinek hasonló oklevéltárai is megjelennek, megfontolandó lehetne a kutatás érdekében a kötetek mutatóinak egységes adatbázisba rendezése, így a több megyével kapcsolatos szétszórt adatok mellett a megyei hatóság történetének átfogó feldolgozása is könnyebbé válna.
Az oklevelek kivonatait az előszóban leírtak szerint közli a kötet: az oklevél feloldott dátumát (a középkori latin keltezés rövidített formájával együtt) az eredeti latin oklevél magyar fordítása követi, végül az oklevél anyagára, állapotára, a pecsételés módjára vonatkozó adatok szerepelnek, melyeket a levéltári jelzet, a hátoldalon lévő latin szövegek, valamint az oklevél esetleges kiadási helyei egészítenek ki. A regeszták mindegyike a közreadó következetes lelkiismeretességét, gondos munkáját tükrözi.
A rövidítésjegyzékek, Bereg megye archontológiája (1299–1526) és az oklevelek levéltári jelzetének mutatói szintén fontos részei az oklevéltárnak. A kötet különleges értéke a komplex mutató, amelynek segítségével bármelyik településre, személyre vagy családra, fogalomra könnyen összegyűjthető a közölt iratokban szereplő valamennyi adat. A mutató ezenkívül számos esetben – ahol csak lehetséges volt – azonosítja a személyeket; az uralkodók, bárók, világi és egyházi tisztségviselők uralkodási, illetve hivatali idejét is közli, így joggal tekinthető az oklevéltárhoz tartozó komplex adattárnak, amely nemcsak a mutató szerepét tölti be, de a források értelmezéséhez is nagymértékben hozzájárul, ezáltal valóban komoly segítséget nyújt a terület és a korszak kutatója számára. A kötetben szereplő településnevek magyar-ukrán és ukrán-magyar mutatója az egykori és mai települések azonosítását teszi lehetővé, az orosz nyelvű összefoglaló pedig a nem magyar anyanyelvű kutatók számára készült.
Végül elismeréssel adózunk az oklevéltár közreadójának, abbéli reményéhez csatlakozva, hogy a források közzététele sikerrel járul hozzá a további hely- és intézménytörténeti, régészeti kutatásokhoz, illetve hasonlóan színvonalas és igényes forráskiadványok követik a most megjelent kötetet.
Martí Tibor
Letölthető PDF formátumban: Bereg megye hatóságának oklevelei.pdf