Vauban, a Napkirály hadmérnöke

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum jóvoltából idén másodszor, 2007. augusztus 3-án, 14.00 órától tartott elõadást a budai várban neves francia professzor. Most prof. Philippe Roi érkezett az Intézet Kapisztrán téri épületébe, Vauban halálának háromszázadik évfordulójára emlékezve. Az eseménnyel egybekötve a Lavauzze könyvkiadó legújabb hadtörténeti köteteinek bemutatására is sor került. A rendezvény szinkrontolmáccsal zajlott (Tóth Ferenc PhD egyetemi tanár fordított). Mint a professzor úrral folytatott beszélgetésbõl kiderült, Roi úr Budapesten is tanult, nagyon kellemes emlékeket õriz fõvárosunkról.

Az elõadás bemutatta a francia erõdépítészetet a XVII. század elején, XIV. Lajos kora elõtt, majd Vauban korában, illetve utána. Mindegyik korszak építményeit fotókkal illusztrálta a professzor. Érdekes, hogy e korra mennyire egybefonódott a várvédelem és az ostromlás tudománya, hiszen a kor hadmérnökei (közöttük Vauban is) a várostromlásban szerzett tapasztalataikat felhasználták az erõdépítésben-, illetve átalakításban, és megfordítva- a várépítésbeli jártasság elõnyt jelentett az ostromok elõkészítésben, lebonyolításában. Vauban jelentõssége abban állt, hogy sok olyan dolgot fölismert, amelyek nagyban segítették hadmérnöki tevékenységében. Az erõdök számát korlátozta, de jó logisztikai összeköttetéssel látta el õket: utakkal, csatornákkal, folyók szabályozásával. A várakban adott helyen korlátozta a vereség esélyeit, több védelmi vonalat alakított ki egy-egy építményen belül (ennek legjobb példája Neuf-Brisach, Vauban fõ mûve, egy – állítólag – bevehetetlen erõd). Elmélete szerint az erõsségek feladata az offenzívák támogatása is (hadianyag, utánpótlás tárolása, az emberek védelme), ráadásul kiváló katonai gyakorlóterepek, békeidõben a katonák kiképzésére alkalmazhatók. Hegyi erõdvárosokat tervezett (Mont Louis, Mont Dauphen), ráadásul jó kapcsolatai révén – bejárása volt a királyhoz illetve Louvois miniszterhez is – lehetõsége volt megvalósítani saját erõdítésfilozófiáját: az északi határ mentén két vonalban több mint 30 új erõdöt emelt, és körülbelül tizet lebontatott. Fõ céljának tekintette az emberélet megóvását is. A hadseregben speciális alakulatokat állítottak föl kérésére: aknászok, hadmérnökök, bombakészítõk, stb. Vauban építményei olyan jelentõsek, hogy még a két világháború során is használták (módosításokkal) erõdítményeit, zsilip- és csatornarendszereit.

Véleményem szerint egy nagyon jó elõadást hallottunk. A közeljövõben az Intézet még tervezi külföldi, neves elõadók meghívását.

Tóth Balázs