Beszámoló a „Történeti emlékkönyvek repertóriuma 1884–2004” bemutatójáról

Történeti emlékkönyvek repertóriuma. Magyar tudósok és tanárok tiszteletére megjelent emlékkönyvek és emlékszámok történeti vonatkozású tanulmányainak válogatott jegyzéke (1884–2004). Budapest 2006., 634 p.

A címlap szerint 2006-ban, valójában 2007. januárban tekintélyes méretû, majd 650 oldalas segédkönyv jelent meg Budapesten. A „Történeti emlékkönyvek repertóriuma. Magyar tudósok és tanárok tiszteletére megjelent emlékkönyvek és emlékszámok történeti vonatkozású tanulmányainak válogatott jegyzéke (1884–2004)” címû kötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke által indított „Történeti adattárak és bibliográfiák” címû sorozat elsõ darabja. A repertóriumot az Eötvös Collegium Történész Mûhelyének diákjai készítették Bak Borbála egyetemi docens szakmai tanácsadása mellett. A kötetet Lakatos Bálint és Paksa Rudolf szerkesztette, a lektorálást Molnár Antal egyetemi adjunktus végezte. A repertóriumot ünnepélyes keretek közt az ELTE BTK Történeti Intézetének könyvtárában mutatták be 2007. február 20-án. A bemutatón a kötet elkészítésében közremûködõk, az egyetem oktatói, az Eötvös Collegium Történész Mûhelyének tagjai és más érdeklõdõk is szép számmal vettek részt.

A bemutató házigazdája, Borsodi Csaba, az ELTE BTK oktatási dékánhelyettese, a Történeti Intézet titkára bevezetõ szavait követõen a kötet bemutatására felkért Kósa László akadémikus méltatta a munkát. Elõadásában az emlékkönyv-irodalom általános jellemzõit és problémáit is érintette. A kötet összeállítói által is hangsúlyozott eredeti célkitûzést, a különbözõ alkalomból megjelent több száz történeti tárgyú emlékkönyv „publikáció-temetõjének” feltárását, így az emlékkönyvekben megjelent tanulmányok közkinccsé tételét az a sajátosság indokolta elsõsorban, hogy az emlékkönyvnek nevezett mûfaj keretei tisztázatlanok. Az anyaggyûjtés menetébõl adódóan egyes kötetek kihagyása elkerülhetetlen, a „tökéletes repertórium” ideál csupán.

Kósa arra is rámutatott, hogy a mûfaj meghatározásánál nem számolhatunk szigorú szabályokkal és keretekkel, inkább csak az utólagos összehasonlító vizsgálódás eredményeként következtethetünk bizonyos jellemzõkre. Bár eredetileg az emlékkönyveket egyetemi tanárok tiszteletére vagy emlékére jelentették meg tanítványaik, kollégáik és tisztelõik, mára jóval nagyobb körben népszerû ez a mûfaj. Ennek megfelelõen sokszínû és sokrétû szakmai szempontból is. Az emlékkönyvek erdejében való eligazodást ugyanakkor nehezíti, hogy a magyar gyakorlatban nem alakult ki a tudományos emlékkönyvi mûfaj megnevezésére külön szakszó (ahogyan a németben a Festschrift, amellyel elkülönítik ezt a tudományos szakirodalmi jelenséget egyéb, hasonló céllal készült gyûjteményektõl). A magyar tudományos élet sajátossága így az is, hogy a nevezetesebb történeti szereplõk vagy események emlékére kiadott köteteket is emlékkönyveknek nevezik. Ezeket a jelen kiadvány természetesen nem tartalmazza, bár Kósa ezt a készítõk hibájául rótta fel. Minthogy a tartalmat sok esetben a tanulmányok szerzõinek személye, nem pedig az írások témája köti az ünnepelthez, a tanulmányok jelentõs része sokszor kiesik a tudományos kutatás látókörébõl, noha a mûfaj tág keretei miatt érdeklõdésre tarthatna számot. Kósa László rámutatott, hogy éppen ezért van nagy szükség ezeknek a feltárására, és a fenti okok miatt tekinthetünk valóban elismerõleg erre a nagyszabású vállalkozásra.

Elismerõleg szólt a kötet anyagbõségérõl, változatosságáról, elrendezésérõl és apparátusáról is, ugyanakkor kifogásolta a kötet összeállítóinak azon – a repertórium elõszavában kifejtett – eljárását, amely szerint a kötet összeállítói a történeti rokon- és társtudományok képviselõinek tiszteletére megjelent emlékkönyvek feldolgozásában kevésbé módszeresen jártak el, így fontos tanulmányok és emlékkönyvek maradhattak ki a gyûjtésbõl.

Kósa László után a repertórium összeállításában szakmai tanácsadóként résztvevõ Bak Borbála egyetemi docens beszélt a munka különbözõ szakaszairól, méltatva a benne résztvevõ collegisták szerepét. Hangsúlyozta, hogy a repertóriumot az Eötvös Collegium Történész Mûhelyének tagjai, pályájuk elején álló hallgatók saját szabadidejük terhére és jelentõsebb pályázati támogatás nélkül készítették kitartó csapatmunkával. Ebben is elsõ helyen a szerkesztõket, Lakatos Bálintot és Paksa Rudolfot említette meg, akik folyamatos kutató- és szervezõmunkájukkal nélkülözhetetlen feladatokat végeztek el. Hozzájuk hasonlóan a munkafázisok mindegyikébõl jelentõs mértékben részt vállaló és a kötet egyes mutatóit készítõ Tóth Károlyt, továbbá Cserpes Tündét, Péterfi Bencét és Zarnóczki Áront emelte ki. Egy-egy munkafázisban vett részt Berkes Lajos, Krémer Balázs, Mihalik Béla, Szlamka Erzsébet, Szlavkovszky Mariann és Vajnági Márta. Kevesebb munkával, mégis számottevõen járult hozzá a kötet elkészítéséhez Barta Tamás, Bollók Ádám, Garai Imre, Marsai Viktor, Preisz Noémi és Slíz Mariann. Bak megemlítendõnek találta, hogy a munka összetettsége indokolta különbözõ szakterületeket és idegen nyelveket tanuló hallgatók segítségnyújtását is. Az elengedhetetlen speciális feladatokban Csákó Judit, Horváth Laura, Koncz Péter, Nagy Éva, Székely Gábor és Zakariás Emese segített.

Bak Borbála hangsúlyozta, hogy a közös munka és a segédkönyv mûfaja a napjainkban oly nagyra tartott gyors dicsõséget és egyéni sikert nem hozza ugyan meg, mégis a történészek és a társtudományok mûvelõi számára a mindennapi munkában is jól használható, hiánypótló kiadvány jelenhet meg. Végezetül megköszönte a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék anyagi támogatását, amely nélkül a repertórium nem jelenhetett volna meg.

A bemutatót követõ fogadáson a jelenlévõk kötetlenül beszélgethettek a repertórium készítõivel, illetve dedikáltathatták a helyben kedvezményes áron megvásárolt példányaikat. A kötet csak korlátozottan kerül kereskedelmi forgalomba, minthogy a kiadási költségek csak kevés példány kinyomtatását tették lehetõvé. A budapesti Kis Magiszter Könyvesboltban még kapható, az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén pedig megrendelhetõ.

Az összeállítók egy bõvített és továbbfejlesztett elektronikus változattal szeretnék majd tökéletesíteni a jelen kiadványt, terveik között szerepel egy internetes repertórium közreadása is.

Kádár Zsófia–Arató György