WW1: Experiences of an English Soldier By Bill Lamin
Az életrajz manapság ismét a történetírás egyik legkedveltebb műfaja. Régebben is az volt, hiszen a jelentős történelmi személyiségek pályájának a megismerése mindig is számos tanulsággal szolgált. „Aztán jöttek olyan évtizedek, amikor a történelmi egyéniségek emlegetése majdnem illetlen volt, hiszen a néptömegek… illetve a nagy társadalmi mozgások… voltak egyedül kutatásra érdemesek”. [1] Aztán változtak az idők, kiderült, hogy a személyiséget nem lehet kiiktatni a történelemből, egyre világosabbá vált, hogy mégsem csak a politikatörténet a történetírás igazi tárgya. Az ún. mentalitás-történetírók szerint ugyanis az események mellett legalább olyan fontos, hogy hogyan gondolkodtak az emberek, milyen értékekhez igazodtak, miben hittek, mit tartottak a világról és önmagukról.
Ennek megismeréséhez „legalkalmasabbak a kifejezetten nem publikálásra szánt dokumentumok, levelek, naplók” [2] , melyek érdekes, de alapos kritikával kezelendő információkat is tartalmaznak az egyes korszakokra vonatkozóan. Napjainkban az internet térhódításával a blogokat is az előbbi dokumentumok közé sorolhatjuk.
Mi is az a blog?
A blog egy webes alkalmazás, amely időponttal ellátott bejegyzéseket tárol egy nyilvános weboldalon. A bejegyzések leggyakrabban – de nem szükségszerűen – fordított időrendi sorrendben vannak. Egy ilyen weblap jellemzően bármely felhasználó számára elérhető, olvasható, sőt bizonyos mértékben néha szerkeszthető is, pl. hozzászólások által. A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatai közreadása és az általa képviselt vélemények terjesztése. Témája sokrétű: lehet egyszerűen egy interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás vagy üzleti jellegű kommunikáció eszköze is. Lehetségesek tematikus blogok is , pl. kifejezetten csak az irodalommal, történelemmel foglalkozóak. Ennek megfelelően a webnaplót vezetők köre az alkalmi szerzőktől a nagy írói közösségekig, sőt vállalatokig terjed.
Én most az egyik legnépszerűbb angol nyelvű történelmi blogot veszem górcső alá, mely egy első világháborús katona, William Henry Bonser ("Harry") Lamin megpróbáltatásait kíséri figyelemmel.
Bill Lamin, 59 éves informatika-oktató kisfiúként találta meg nagyapja leveleit, és 2006-ban úgy döntött, hogy egy blogon teszi közzé őket, napra pontosan 90 évvel megírásukat követően. A www.wwar1.blogspot.com címen elérhető oldalnak hetente több ezer olvasója van, ez a szám is jelzi, az első világháború a mai napig érdekli az embereket. Több tucatnyian - afféle online olvasónaplót írva - rendszeresen kommentálják az olvasottakat, többen az Egyesült Államokból véleményezik a frontról érkezett leveleket, sőt vannak olyan csoportok, amelyek személyesen is felkeresik a blogban szereplő helyszíneket, csatatereket.
Ezek után nézzük az oldal külső megjelenítését, felépítését.
A főcímet követően az About Me c. részben W. H. Bouser Lamin rövid, pár soros bemutatását olvashatjuk. A blog ezt követően két jól elkülönülő részre oszlik.
Jobb oldalt követhetjük nyomon a leveleket és a hozzájuk fűzött kommenteket. A site alapbeállítása szerint időrendben fordítottan halad, a legutolsó leveleket hozza előre. Az új olvasók számára Bill Lamin elhelyezett egy linket, melyre kattintva a legelső levelekhez, valamint Henry Lamin részletesebb bemutatásához jutunk.
Bill itt megismertet bennünket családja történetével, megbarátkozhatunk a Henry által küldött levelek főbb szereplőivel. Az ismerkedést nagyon jól segítik az oldalon ízlésesen elhelyezett családi fotók is. Végig jellemzi a site-t, hogy számtalan fotót, képeslapot, kézzel írt levelek másolatát fedezhetjük fel, mely rendkívüli változatosságot, élményt nyújt a látogatóknak.
A levelek zöme az Angliában maradt család mindennapjaira vonatkozik, ám néhol felsejlik a lövészárkok borzalma is a sorok mögött. Így pl. az 1917. júniusi levelében, a harmadik ypers-i csatát előkészítő, Messines-i hegyhátnál vívott utász-offenzíváról írva rögzíti Henry, hogy a harc még Somme borzalmainál is rosszabb. Októberi bejegyzésében pedig az áldozatok számát részletezi, ám a levelet a háborús cenzúra kezelésbe vette, így az otthoniak a kényes részeket már csak kihúzva olvashatták.
Nekünk is lehetőségünk van arra, hogy egy adott levél elolvasása után elmondjuk a véleményünket, észrevételünket a témával kapcsolatban (sőt Bill Laminnak is írhatunk). Erre szolgál az írások végén található levél ikonja, mely mellett azt is láthatjuk, hány hozzászóló volt már előttünk.
És most nézzük a bal oldali menüpontokat. Bill Lamin itt elérhetővé teszi számunkra a blogról készült összes rádió (Radio Broadcast) és televízió riportot (Television Reports). Ezt követően Blog Archive címszó alatt lényegében az oldal tartalomjegyzéke következik. Az évszámokra kattintva – pl. 2007 – részletesen nyomon követhetjük, melyik hónapban, hány levél érkezett a frontról. A példán tovább haladva láthatjuk, hogy 2007 decemberében 5 levelet (Letter to Jack 1917 December 1st, Kate’s Examination Result, Christhmas Car from Ethel, Happy Christhmas, Letter’ s to Kate and Jack) váltottak egymással a családtagok.
Az oldal látogatójaként – Henry Lamin valódi családjához hasonlóan – mi sem tudhatjuk, mikor érkezik a következő levél frissítés formájában. De éppenséggel abban sem lehetünk biztosak, nem ez volt-e a frontról érkező utolsó levél. A kommentekből az is kiderül, hogy néhányan már azt találgatják, mikor olvashatjuk majd a hadsereg hivatalos táviratát a katona haláláról. Bill Lamin a kitartó faggatás ellenére sem hajlandó elárulni nagyapja sorsát. Én is csak annyit mondhatok, hogy akit érdekel, kövesse a www.wwar1.blogspot.com frissítéseit!
Az oldal egyébként könnyen kezelhető, jól érthető, rendkívül sok tanulsággal is szolgál. Ennek bizonyosságára egy komment az Egyesült Államokból: „az iskolában azt tanították nekünk, hogy ez dicsőséges háború volt, most azonban már látom, hogy talán éppen az ellenkezője lehet igaz. A gyerekeimnek már így tanítom”. [3]
S bár – mint írásom elején említettem – kezeljük kritikával az olvasottakat, mindenképpen ajánlom a honlapot, legyünk akár a történelem iránt érdeklődők, diákok, tanárok, vagy a korszakkal foglalkozó kutatók, hiszen rengeteg információt, új ismeretet nyerhetünk a site-ról.
Páll Andrea
Link: http://www.wwar1.blogspot.com
[1] Czövek István: Hatalom és közvélemény II. Sándor korában. Bessenyei György Könyvkiadó, 1999., 46 p.
[2] Czövek István: Hatalom és közvélemény II. Sándor korában. Bessenyei György Könyvkiadó, 1999., 9 p.